túlélő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

túlél (to survive) +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtuːleːløː]
  • Hyphenation: túl‧élő
  • Rhymes: -løː

Participle

[edit]

túlélő

  1. present participle of túlél: surviving

Noun

[edit]

túlélő (plural túlélők)

  1. survivor

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative túlélő túlélők
accusative túlélőt túlélőket
dative túlélőnek túlélőknek
instrumental túlélővel túlélőkkel
causal-final túlélőért túlélőkért
translative túlélővé túlélőkké
terminative túlélőig túlélőkig
essive-formal túlélőként túlélőkként
essive-modal
inessive túlélőben túlélőkben
superessive túlélőn túlélőkön
adessive túlélőnél túlélőknél
illative túlélőbe túlélőkbe
sublative túlélőre túlélőkre
allative túlélőhöz túlélőkhöz
elative túlélőből túlélőkből
delative túlélőről túlélőkről
ablative túlélőtől túlélőktől
non-attributive
possessive - singular
túlélőé túlélőké
non-attributive
possessive - plural
túlélőéi túlélőkéi
Possessive forms of túlélő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. túlélőm túlélőim
2nd person sing. túlélőd túlélőid
3rd person sing. túlélője túlélői
1st person plural túlélőnk túlélőink
2nd person plural túlélőtök túlélőitek
3rd person plural túlélőjük túlélőik