lemondás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

lemond +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈlɛmondaːʃ]
  • Hyphenation: le‧mon‧dás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

[edit]

lemondás (countable and uncountable, plural lemondások)

  1. verbal noun of lemond: giving something up, renounce (something: -ról/-ről)
  2. resignation (the act of giving up a position or job)
    Az igazgató bejelentette a lemondását.The director announced his resignation.
  3. cancellation, cancelling calling something off (e.g. an invitation)
  4. resignation, abnegation, self-denial (an uncomplaining acceptance of something undesirable but unavoidable)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative lemondás lemondások
accusative lemondást lemondásokat
dative lemondásnak lemondásoknak
instrumental lemondással lemondásokkal
causal-final lemondásért lemondásokért
translative lemondássá lemondásokká
terminative lemondásig lemondásokig
essive-formal lemondásként lemondásokként
essive-modal lemondásul
inessive lemondásban lemondásokban
superessive lemondáson lemondásokon
adessive lemondásnál lemondásoknál
illative lemondásba lemondásokba
sublative lemondásra lemondásokra
allative lemondáshoz lemondásokhoz
elative lemondásból lemondásokból
delative lemondásról lemondásokról
ablative lemondástól lemondásoktól
non-attributive
possessive - singular
lemondásé lemondásoké
non-attributive
possessive - plural
lemondáséi lemondásokéi
Possessive forms of lemondás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lemondásom lemondásaim
2nd person sing. lemondásod lemondásaid
3rd person sing. lemondása lemondásai
1st person plural lemondásunk lemondásaink
2nd person plural lemondásotok lemondásaitok
3rd person plural lemondásuk lemondásaik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]