méltatlan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

mélt +‎ -atlan

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmeːltɒtlɒn]
  • Hyphenation: mél‧tat‧lan
  • Rhymes: -ɒn

Adjective

[edit]

méltatlan (comparative méltatlanabb, superlative legméltatlanabb)

  1. unworthy, undeserving
    Antonym: méltó
  2. (rare) unmerited, undeserved

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative méltatlan méltatlanok
accusative méltatlant méltatlanokat
dative méltatlannak méltatlanoknak
instrumental méltatlannal méltatlanokkal
causal-final méltatlanért méltatlanokért
translative méltatlanná méltatlanokká
terminative méltatlanig méltatlanokig
essive-formal méltatlanként méltatlanokként
essive-modal méltatlanul
inessive méltatlanban méltatlanokban
superessive méltatlanon méltatlanokon
adessive méltatlannál méltatlanoknál
illative méltatlanba méltatlanokba
sublative méltatlanra méltatlanokra
allative méltatlanhoz méltatlanokhoz
elative méltatlanból méltatlanokból
delative méltatlanról méltatlanokról
ablative méltatlantól méltatlanoktól
non-attributive
possessive - singular
méltatlané méltatlanoké
non-attributive
possessive - plural
méltatlanéi méltatlanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]