ügyeik

Hungarian

Etymology

ügy +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyɟɛjik]
• Hyphenation: ügye‧ik

Noun

ügyeik

1. third-person plural multiple-possession possessive of ügy

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	ügyeik
accusative	—	ügyeiket
dative	—	ügyeiknek
instrumental	—	ügyeikkel
causal-final	—	ügyeikért
translative	—	ügyeikké
terminative	—	ügyeikig
essive-formal	—	ügyeikként
essive-modal	—	ügyeikül
inessive	—	ügyeikben
superessive	—	ügyeiken
adessive	—	ügyeiknél
illative	—	ügyeikbe
sublative	—	ügyeikre
allative	—	ügyeikhez
elative	—	ügyeikből
delative	—	ügyeikről
ablative	—	ügyeiktől
non-attributive possessive - singular	—	ügyeiké
non-attributive possessive - plural	—	ügyeikéi