fölületes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fölület (surface) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfølylɛtɛʃ]
  • Hyphenation: fö‧lü‧le‧tes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

fölületes (comparative fölületesebb, superlative legfölületesebb)

  1. Alternative form of felületes.

Declension[edit]

Inflection of fölületes
singular plural
nominative fölületes fölületesek
accusative fölületeset
fölületest
fölületeseket
dative fölületesnek fölületeseknek
instrumental fölületessel fölületesekkel
causal-final fölületesért fölületesekért
translative fölületessé fölületesekké
terminative fölületesig fölületesekig
essive-formal fölületesként fölületesekként
essive-modal
inessive fölületesben fölületesekben
superessive fölületesen fölületeseken
adessive fölületesnél fölületeseknél
illative fölületesbe fölületesekbe
sublative fölületesre fölületesekre
allative fölületeshez fölületesekhez
elative fölületesből fölületesekből
delative fölületesről fölületesekről
ablative fölületestől fölületesektől
non-attributive
possessive - singular
fölületesé fölületeseké
non-attributive
possessive - plural
fölületeséi fölületesekéi

Derived terms[edit]