gyűjtemény

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

gyűjt (to collect) +‎ -emény (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɟyːjtɛmeːɲ]
  • Hyphenation: gyűj‧te‧mény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun

[edit]

gyűjtemény (plural gyűjtemények)

  1. collection (set of items)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gyűjtemény gyűjtemények
accusative gyűjteményt gyűjteményeket
dative gyűjteménynek gyűjteményeknek
instrumental gyűjteménnyel gyűjteményekkel
causal-final gyűjteményért gyűjteményekért
translative gyűjteménnyé gyűjteményekké
terminative gyűjteményig gyűjteményekig
essive-formal gyűjteményként gyűjteményekként
essive-modal
inessive gyűjteményben gyűjteményekben
superessive gyűjteményen gyűjteményeken
adessive gyűjteménynél gyűjteményeknél
illative gyűjteménybe gyűjteményekbe
sublative gyűjteményre gyűjteményekre
allative gyűjteményhez gyűjteményekhez
elative gyűjteményből gyűjteményekből
delative gyűjteményről gyűjteményekről
ablative gyűjteménytől gyűjteményektől
non-attributive
possessive - singular
gyűjteményé gyűjteményeké
non-attributive
possessive - plural
gyűjteményéi gyűjteményekéi
Possessive forms of gyűjtemény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyűjteményem gyűjteményeim
2nd person sing. gyűjteményed gyűjteményeid
3rd person sing. gyűjteménye gyűjteményei
1st person plural gyűjteményünk gyűjteményeink
2nd person plural gyűjteményetek gyűjteményeitek
3rd person plural gyűjteményük gyűjteményeik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]