következtetés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

következtet +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkøvɛtkɛstɛteːʃ]
  • Hyphenation: kö‧vet‧kez‧te‧tés

Noun

[edit]

következtetés (plural következtetések)

  1. conclusion, inference, deduction, illation

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative következtetés következtetések
accusative következtetést következtetéseket
dative következtetésnek következtetéseknek
instrumental következtetéssel következtetésekkel
causal-final következtetésért következtetésekért
translative következtetéssé következtetésekké
terminative következtetésig következtetésekig
essive-formal következtetésként következtetésekként
essive-modal következtetésül
inessive következtetésben következtetésekben
superessive következtetésen következtetéseken
adessive következtetésnél következtetéseknél
illative következtetésbe következtetésekbe
sublative következtetésre következtetésekre
allative következtetéshez következtetésekhez
elative következtetésből következtetésekből
delative következtetésről következtetésekről
ablative következtetéstől következtetésektől
non-attributive
possessive - singular
következtetésé következtetéseké
non-attributive
possessive - plural
következtetéséi következtetésekéi
Possessive forms of következtetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. következtetésem következtetéseim
2nd person sing. következtetésed következtetéseid
3rd person sing. következtetése következtetései
1st person plural következtetésünk következtetéseink
2nd person plural következtetésetek következtetéseitek
3rd person plural következtetésük következtetéseik

Further reading

[edit]