kedvtelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kedv +‎ -telen (-less, without, adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɛtftɛlɛn]
  • Hyphenation: kedv‧te‧len

Adjective

[edit]

kedvtelen (comparative kedvtelenebb, superlative legkedvtelenebb)

  1. (rare) Alternative form of kedvetlen.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kedvtelen kedvtelenek
accusative kedvtelent kedvteleneket
dative kedvtelennek kedvteleneknek
instrumental kedvtelennel kedvtelenekkel
causal-final kedvtelenért kedvtelenekért
translative kedvtelenné kedvtelenekké
terminative kedvtelenig kedvtelenekig
essive-formal kedvtelenként kedvtelenekként
essive-modal kedvtelenül
inessive kedvtelenben kedvtelenekben
superessive kedvtelenen kedvteleneken
adessive kedvtelennél kedvteleneknél
illative kedvtelenbe kedvtelenekbe
sublative kedvtelenre kedvtelenekre
allative kedvtelenhez kedvtelenekhez
elative kedvtelenből kedvtelenekből
delative kedvtelenről kedvtelenekről
ablative kedvtelentől kedvtelenektől
non-attributive
possessive - singular
kedvtelené kedvteleneké
non-attributive
possessive - plural
kedvtelenéi kedvtelenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]