semmitmondó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From semmit +‎ mondó, from semmi (nothing) + -t (accusative suffix) + mond (to say) + (present-participle suffix), literally, nothing-sayer, say-nothing.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃɛmːitmondoː]
  • Hyphenation: sem‧mit‧mon‧dó
  • Rhymes: -doː

Adjective

[edit]

semmitmondó (comparative semmitmondóbb, superlative legsemmitmondóbb)

  1. uninformative, vacuous, meaningless, empty, blank

Declension

[edit]
Inflection of semmitmondó
singular plural
nominative semmitmondó semmitmondók
semmitmondóak
accusative semmitmondót semmitmondókat
semmitmondóakat
dative semmitmondónak semmitmondóknak
semmitmondóaknak
instrumental semmitmondóval semmitmondókkal
semmitmondóakkal
causal-final semmitmondóért semmitmondókért
semmitmondóakért
translative semmitmondóvá semmitmondókká
semmitmondóakká
terminative semmitmondóig semmitmondókig
semmitmondóakig
essive-formal semmitmondóként semmitmondókként
semmitmondóakként
essive-modal
inessive semmitmondóban semmitmondókban
semmitmondóakban
superessive semmitmondón semmitmondókon
semmitmondóakon
adessive semmitmondónál semmitmondóknál
semmitmondóaknál
illative semmitmondóba semmitmondókba
semmitmondóakba
sublative semmitmondóra semmitmondókra
semmitmondóakra
allative semmitmondóhoz semmitmondókhoz
semmitmondóakhoz
elative semmitmondóból semmitmondókból
semmitmondóakból
delative semmitmondóról semmitmondókról
semmitmondóakról
ablative semmitmondótól semmitmondóktól
semmitmondóaktól
non-attributive
possessive - singular
semmitmondóé semmitmondóké
semmitmondóaké
non-attributive
possessive - plural
semmitmondóéi semmitmondókéi
semmitmondóakéi

Derived terms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]