témám

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: temam

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

téma +‎ -m (my, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈteːmaːm]
  • Hyphenation: té‧mám

Noun

[edit]

témám

  1. first-person singular single-possession possessive of téma

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative témám
accusative témámat
dative témámnak
instrumental témámmal
causal-final témámért
translative témámmá
terminative témámig
essive-formal témámként
essive-modal témámul
inessive témámban
superessive témámon
adessive témámnál
illative témámba
sublative témámra
allative témámhoz
elative témámból
delative témámról
ablative témámtól
non-attributive
possessive - singular
témámé
non-attributive
possessive - plural
témáméi