tudományegyetem

Hungarian

Etymology

tudomány +‎ egyetem

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtudomaːɲɛɟɛtɛm]
• Hyphenation: tu‧do‧mány‧egye‧tem

Noun

tudományegyetem (plural tudományegyetemek)

1. university of sciences

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tudományegyetem	tudományegyetemek
accusative	tudományegyetemet	tudományegyetemeket
dative	tudományegyetemnek	tudományegyetemeknek
instrumental	tudományegyetemmel	tudományegyetemekkel
causal-final	tudományegyetemért	tudományegyetemekért
translative	tudományegyetemmé	tudományegyetemekké
terminative	tudományegyetemig	tudományegyetemekig
essive-formal	tudományegyetemként	tudományegyetemekként
essive-modal	—	—
inessive	tudományegyetemben	tudományegyetemekben
superessive	tudományegyetemen	tudományegyetemeken
adessive	tudományegyetemnél	tudományegyetemeknél
illative	tudományegyetembe	tudományegyetemekbe
sublative	tudományegyetemre	tudományegyetemekre
allative	tudományegyetemhez	tudományegyetemekhez
elative	tudományegyetemből	tudományegyetemekből
delative	tudományegyetemről	tudományegyetemekről
ablative	tudományegyetemtől	tudományegyetemektől
non-attributive possessive - singular	tudományegyetemé	tudományegyetemeké
non-attributive possessive - plural	tudományegyeteméi	tudományegyetemekéi

Possessive forms of tudományegyetem
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tudományegyetemem	tudományegyetemeim
2nd person sing.	tudományegyetemed	tudományegyetemeid
3rd person sing.	tudományegyeteme	tudományegyetemei
1st person plural	tudományegyetemünk	tudományegyetemeink
2nd person plural	tudományegyetemetek	tudományegyetemeitek
3rd person plural	tudományegyetemük	tudományegyetemeik

Further reading

• tudományegyetem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN