köszöntöttél
From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From köszönt + -öttél.
Pronunciation[edit]
- IPA(key): [ˈkøsøntøtːeːl]
- Hyphenation: kö‧szön‧töt‧tél
köszöntöttél
- second-person singular indicative past indefinite of köszönt
