megelégedett
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
megelégedik + -ett
Pronunciation[edit]
Verb[edit]
megelégedett
Participle[edit]
megelégedett
Adjective[edit]
megelégedett (comparative megelégedettebb, superlative legmegelégedettebb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megelégedett | megelégedettek |
| accusative | megelégedettet | megelégedetteket |
| dative | megelégedettnek | megelégedetteknek |
| instrumental | megelégedettel | megelégedettekkel |
| causal-final | megelégedettért | megelégedettekért |
| translative | megelégedetté | megelégedettekké |
| terminative | megelégedettig | megelégedettekig |
| essive-formal | megelégedettként | megelégedettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megelégedettben | megelégedettekben |
| superessive | megelégedetten | megelégedetteken |
| adessive | megelégedettnél | megelégedetteknél |
| illative | megelégedettbe | megelégedettekbe |
| sublative | megelégedettre | megelégedettekre |
| allative | megelégedetthez | megelégedettekhez |
| elative | megelégedettből | megelégedettekből |
| delative | megelégedettről | megelégedettekről |
| ablative | megelégedettől | megelégedettektől |
| non-attributive possessive - singular |
megelégedetté | megelégedetteké |
| non-attributive possessive - plural |
megelégedettéi | megelégedettekéi |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- megelégedett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN