fesztelen

Hungarian

Etymology

From the artificially subtracted fesz (“stiffness, rigidity”) stem of the adjective feszes +‎ -telen (“without”, adjective-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛstɛlɛn]
• Hyphenation: fesz‧te‧len

Adjective

fesztelen (comparative fesztelenebb, superlative legfesztelenebb)

1. relaxed, at ease, comfortable, casual, colloquial

   Synonyms: közvetlen, otthonos, elfogulatlan, könnyed, felszabadult, oldott, kötetlen

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	fesztelen	fesztelenek
accusative	fesztelent	feszteleneket
dative	fesztelennek	feszteleneknek
instrumental	fesztelennel	fesztelenekkel
causal-final	fesztelenért	fesztelenekért
translative	fesztelenné	fesztelenekké
terminative	fesztelenig	fesztelenekig
essive-formal	fesztelenként	fesztelenekként
essive-modal	fesztelenül	—
inessive	fesztelenben	fesztelenekben
superessive	fesztelenen	feszteleneken
adessive	fesztelennél	feszteleneknél
illative	fesztelenbe	fesztelenekbe
sublative	fesztelenre	fesztelenekre
allative	fesztelenhez	fesztelenekhez
elative	fesztelenből	fesztelenekből
delative	fesztelenről	fesztelenekről
ablative	fesztelentől	fesztelenektől
non-attributive possessive - singular	fesztelené	feszteleneké
non-attributive possessive - plural	fesztelenéi	fesztelenekéi

Derived terms

• fesztelenség
• fesztelenül

 

Related terms

• feszeget
• feszeng
• feszély
• feszít
• feszül

 

Further reading

• fesztelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN