rúg

See also: rug and rüg

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin. Perhaps from Proto-Ugric *rᴕ̈ŋkɜ- (“to kick, kick at”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈruːɡ]
• Hyphenation: rúg

Verb

rúg

1. (transitive) to kick

Conjugation

conjugation of rúg

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rúgok	rúgsz	rúg	rúgunk	rúgtok	rúgnak
		Def.	rúgom	rúgod	rúgja	rúgjuk	rúgjátok	rúgják
		2nd-p. o.	rúglak	―
	Past	Indef.	rúgtam	rúgtál	rúgott	rúgtunk	rúgtatok	rúgtak
		Def.	rúgtam	rúgtad	rúgta	rúgtuk	rúgtátok	rúgták
		2nd-p. o.	rúgtalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. rúgni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	rúgék	rúgál	rúga	rúgánk	rúgátok	rúgának
		Def.	rúgám	rúgád	rúgá	rúgánk	rúgátok	rúgák
		2nd-p. o.	rúgálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. rúg vala, rúgott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rúgandok	rúgandasz	rúgand	rúgandunk	rúgandotok	rúgandanak
		Def.	rúgandom	rúgandod	rúgandja	rúgandjuk	rúgandjátok	rúgandják
		2nd-p. o.	rúgandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rúgnék	rúgnál	rúgna	rúgnánk	rúgnátok	rúgnának
		Def.	rúgnám	rúgnád	rúgná	rúgnánk (or rúgnók)	rúgnátok	rúgnák
		2nd-p. o.	rúgnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rúgott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rúgjak	rúgj or rúgjál	rúgjon	rúgjunk	rúgjatok	rúgjanak
		Def.	rúgjam	rúgd or rúgjad	rúgja	rúgjuk	rúgjátok	rúgják
		2nd-p. o.	rúgjalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rúgott légyen
Infinitive	rúgni		rúgnom	rúgnod	rúgnia	rúgnunk	rúgnotok	rúgniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	rúgás		rúgó	rúgott	rúgandó	rúgva (rúgván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of rúg

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rúghatok	rúghatsz	rúghat	rúghatunk	rúghattok	rúghatnak
		Def.	rúghatom	rúghatod	rúghatja	rúghatjuk	rúghatjátok	rúghatják
		2nd-p. o.	rúghatlak	―
	Past	Indef.	rúghattam	rúghattál	rúghatott	rúghattunk	rúghattatok	rúghattak
		Def.	rúghattam	rúghattad	rúghatta	rúghattuk	rúghattátok	rúghatták
		2nd-p. o.	rúghattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	rúghaték	rúghatál	rúghata	rúghatánk	rúghatátok	rúghatának
		Def.	rúghatám	rúghatád	rúghatá	rúghatánk	rúghatátok	rúghaták
		2nd-p. o.	rúghatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. rúghat vala, rúghatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rúghatandok or rúgandhatok	rúghatandasz or rúgandhatsz	rúghatand or rúgandhat	rúghatandunk or rúgandhatunk	rúghatandotok or rúgandhattok	rúghatandanak or rúgandhatnak
		Def.	rúghatandom or rúgandhatom	rúghatandod or rúgandhatod	rúghatandja or rúgandhatja	rúghatandjuk or rúgandhatjuk	rúghatandjátok or rúgandhatjátok	rúghatandják or rúgandhatják
		2nd-p. o.	rúghatandalak or rúgandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rúghatnék	rúghatnál	rúghatna	rúghatnánk	rúghatnátok	rúghatnának
		Def.	rúghatnám	rúghatnád	rúghatná	rúghatnánk (or rúghatnók)	rúghatnátok	rúghatnák
		2nd-p. o.	rúghatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rúghatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rúghassak	rúghass or rúghassál	rúghasson	rúghassunk	rúghassatok	rúghassanak
		Def.	rúghassam	rúghasd or rúghassad	rúghassa	rúghassuk	rúghassátok	rúghassák
		2nd-p. o.	rúghassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rúghatott légyen
Inf.	(rúghatni)		(rúghatnom)	(rúghatnod)	(rúghatnia)	(rúghatnunk)	(rúghatnotok)	(rúghatniuk)
Positive adjective			rúgható	Neg. adj.	rúghatatlan	Adv. part.	(rúghatva / rúghatván)

Derived terms

• rugalmas
• ruganyos
• rugdal
• rugdos
• rugó
• rúgás
• rúgós

 

With verbal prefixes

• agyonrúg
• belerúg
• berúg
• elrúg
• felrúg
• félrerúg
• fölrúg
• hátrarúg
• iderúg
• kirúg
• lerúg
• megrúg
• odarúg
• összerúg
• szétrúg
• visszarúg

 

---

Icelandic

Noun

1. indefinite accusative singular of rúgur