alkalmasság

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

alkalmas (suitable) +‎ -ság (-ity, -ness, noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒlkɒlmɒʃːaːɡ]
  • Hyphenation: al‧kal‧mas‧ság

Noun

[edit]

alkalmasság (plural alkalmasságok)

  1. qualification, aptness, suitability, aptitude
    Antonym: alkalmatlanság

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative alkalmasság alkalmasságok
accusative alkalmasságot alkalmasságokat
dative alkalmasságnak alkalmasságoknak
instrumental alkalmassággal alkalmasságokkal
causal-final alkalmasságért alkalmasságokért
translative alkalmassággá alkalmasságokká
terminative alkalmasságig alkalmasságokig
essive-formal alkalmasságként alkalmasságokként
essive-modal
inessive alkalmasságban alkalmasságokban
superessive alkalmasságon alkalmasságokon
adessive alkalmasságnál alkalmasságoknál
illative alkalmasságba alkalmasságokba
sublative alkalmasságra alkalmasságokra
allative alkalmassághoz alkalmasságokhoz
elative alkalmasságból alkalmasságokból
delative alkalmasságról alkalmasságokról
ablative alkalmasságtól alkalmasságoktól
non-attributive
possessive - singular
alkalmasságé alkalmasságoké
non-attributive
possessive - plural
alkalmasságéi alkalmasságokéi
Possessive forms of alkalmasság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. alkalmasságom alkalmasságaim
2nd person sing. alkalmasságod alkalmasságaid
3rd person sing. alkalmassága alkalmasságai
1st person plural alkalmasságunk alkalmasságaink
2nd person plural alkalmasságotok alkalmasságaitok
3rd person plural alkalmasságuk alkalmasságaik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • alkalmasság in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).