elutasító

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

elutasít +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛlutɒʃiːtoː]
  • Hyphenation: el‧uta‧sí‧tó
  • Rhymes: -toː

Participle[edit]

elutasító

  1. present participle of elutasít

Adjective[edit]

elutasító (comparative elutasítóbb, superlative legelutasítóbb)

  1. dismissive

Declension[edit]

Inflection of elutasító
singular plural
nominative elutasító elutasítók
elutasítóak
accusative elutasítót elutasítókat
elutasítóakat
dative elutasítónak elutasítóknak
elutasítóaknak
instrumental elutasítóval elutasítókkal
elutasítóakkal
causal-final elutasítóért elutasítókért
elutasítóakért
translative elutasítóvá elutasítókká
elutasítóakká
terminative elutasítóig elutasítókig
elutasítóakig
essive-formal elutasítóként elutasítókként
elutasítóakként
essive-modal
inessive elutasítóban elutasítókban
elutasítóakban
superessive elutasítón elutasítókon
elutasítóakon
adessive elutasítónál elutasítóknál
elutasítóaknál
illative elutasítóba elutasítókba
elutasítóakba
sublative elutasítóra elutasítókra
elutasítóakra
allative elutasítóhoz elutasítókhoz
elutasítóakhoz
elative elutasítóból elutasítókból
elutasítóakból
delative elutasítóról elutasítókról
elutasítóakról
ablative elutasítótól elutasítóktól
elutasítóaktól
non-attributive
possessive - singular
elutasítóé elutasítóké
elutasítóaké
non-attributive
possessive - plural
elutasítóéi elutasítókéi
elutasítóakéi

Further reading[edit]

  • elutasító in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)