hölgyeim

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hölgy (lady) +‎ -eim (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhølɟɛjim]
  • Hyphenation: höl‧gye‧im

Noun

[edit]

hölgyeim

  1. first-person singular multiple-possession possessive of hölgy

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hölgyeim
accusative hölgyeimet
dative hölgyeimnek
instrumental hölgyeimmel
causal-final hölgyeimért
translative hölgyeimmé
terminative hölgyeimig
essive-formal hölgyeimként
essive-modal hölgyeimül
inessive hölgyeimben
superessive hölgyeimen
adessive hölgyeimnél
illative hölgyeimbe
sublative hölgyeimre
allative hölgyeimhez
elative hölgyeimből
delative hölgyeimről
ablative hölgyeimtől
non-attributive
possessive - singular
hölgyeimé
non-attributive
possessive - plural
hölgyeiméi

Derived terms

[edit]