kezeik

Hungarian

Etymology

kéz (“hand”) +‎ -eik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛzɛjik]
• Hyphenation: ke‧ze‧ik

Noun

kezeik

1. third-person plural multiple-possession possessive of kéz

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	kezeik
accusative	—	kezeiket
dative	—	kezeiknek
instrumental	—	kezeikkel
causal-final	—	kezeikért
translative	—	kezeikké
terminative	—	kezeikig
essive-formal	—	kezeikként
essive-modal	—	kezeikül
inessive	—	kezeikben
superessive	—	kezeiken
adessive	—	kezeiknél
illative	—	kezeikbe
sublative	—	kezeikre
allative	—	kezeikhez
elative	—	kezeikből
delative	—	kezeikről
ablative	—	kezeiktől
non-attributive possessive - singular	—	kezeiké
non-attributive possessive - plural	—	kezeikéi