részegítő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

részegít (to intoxicate) +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈreːsɛɡiːtøː]
  • Hyphenation: ré‧sze‧gí‧tő
  • Rhymes: -tøː

Participle[edit]

részegítő

  1. present participle of részegít

Adjective[edit]

részegítő (comparative részegítőbb, superlative legrészegítőbb)

  1. intoxicating

Declension[edit]

Inflection of részegítő
singular plural
nominative részegítő részegítők
részegítőek
accusative részegítőt részegítőket
részegítőeket
dative részegítőnek részegítőknek
részegítőeknek
instrumental részegítővel részegítőkkel
részegítőekkel
causal-final részegítőért részegítőkért
részegítőekért
translative részegítővé részegítőkké
részegítőekké
terminative részegítőig részegítőkig
részegítőekig
essive-formal részegítőként részegítőkként
részegítőekként
essive-modal
inessive részegítőben részegítőkben
részegítőekben
superessive részegítőn részegítőkön
részegítőeken
adessive részegítőnél részegítőknél
részegítőeknél
illative részegítőbe részegítőkbe
részegítőekbe
sublative részegítőre részegítőkre
részegítőekre
allative részegítőhöz részegítőkhöz
részegítőekhez
elative részegítőből részegítőkből
részegítőekből
delative részegítőről részegítőkről
részegítőekről
ablative részegítőtől részegítőktől
részegítőektől
non-attributive
possessive - singular
részegítőé részegítőké
részegítőeké
non-attributive
possessive - plural
részegítőéi részegítőkéi
részegítőekéi