önvezető

Hungarian[edit]

From ön- (“self-”) +‎ vezető (“driving”).

This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

önvezető (not comparable)

Inflection of önvezető
	singular	plural
nominative	önvezető	önvezetők önvezetőek
accusative	önvezetőt	önvezetőket önvezetőeket
dative	önvezetőnek	önvezetőknek önvezetőeknek
instrumental	önvezetővel	önvezetőkkel önvezetőekkel
causal-final	önvezetőért	önvezetőkért önvezetőekért
translative	önvezetővé	önvezetőkké önvezetőekké
terminative	önvezetőig	önvezetőkig önvezetőekig
essive-formal	önvezetőként	önvezetőkként önvezetőekként
essive-modal	—	—
inessive	önvezetőben	önvezetőkben önvezetőekben
superessive	önvezetőn	önvezetőkön önvezetőeken
adessive	önvezetőnél	önvezetőknél önvezetőeknél
illative	önvezetőbe	önvezetőkbe önvezetőekbe
sublative	önvezetőre	önvezetőkre önvezetőekre
allative	önvezetőhöz	önvezetőkhöz önvezetőekhez
elative	önvezetőből	önvezetőkből önvezetőekből
delative	önvezetőről	önvezetőkről önvezetőekről
ablative	önvezetőtől	önvezetőktől önvezetőektől
non-attributive possessive - singular	önvezetőé	önvezetőké önvezetőeké
non-attributive possessive - plural	önvezetőéi	önvezetőkéi önvezetőekéi