kiderül

Hungarian

Etymology

ki- +‎ derül

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkidɛryl]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ki‧de‧rül
• Rhymes: -yl

Verb

kiderül

1. (intransitive) to turn out (to become apparent or known)
2. (intransitive, of weather) to clear up

Conjugation

conjugation of kiderül

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kiderülök	kiderülsz	kiderül	kiderülünk	kiderültök	kiderülnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kiderültem	kiderültél	kiderült	kiderültünk	kiderültetek	kiderültek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kiderülni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	kiderülék	kiderülél	kiderüle	kiderülénk	kiderülétek	kiderülének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiderül vala, kiderült vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kiderülendek	kiderülendesz	kiderülend	kiderülendünk	kiderülendetek	kiderülendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kiderülnék	kiderülnél	kiderülne	kiderülnénk	kiderülnétek	kiderülnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kiderült volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kiderüljek	kiderülj or kiderüljél	kiderüljön	kiderüljünk	kiderüljetek	kiderüljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiderült légyen
Infinitive	kiderülni		kiderülnöm	kiderülnöd	kiderülnie	kiderülnünk	kiderülnötök	kiderülniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kiderülés		kiderülő	kiderült	―	kiderülve (kiderülvén)

potential conjugation of kiderül

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kiderülhetek	kiderülhetsz	kiderülhet	kiderülhetünk	kiderülhettek	kiderülhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kiderülhettem	kiderülhettél	kiderülhetett	kiderülhettünk	kiderülhettetek	kiderülhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	kiderülheték	kiderülhetél	kiderülhete	kiderülheténk	kiderülhetétek	kiderülhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kiderülhet vala, kiderülhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kiderülhetendek or kiderülandhatok	kiderülhetendesz or kiderülandhatsz	kiderülhetend or kiderülandhat	kiderülhetendünk or kiderülandhatunk	kiderülhetendetek or kiderülandhattok	kiderülhetendenek or kiderülandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kiderülhetnék	kiderülhetnél	kiderülhetne	kiderülhetnénk	kiderülhetnétek	kiderülhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kiderülhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kiderülhessek	kiderülhess or kiderülhessél	kiderülhessen	kiderülhessünk	kiderülhessetek	kiderülhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kiderülhetett légyen
Inf.	(kiderülhetni)		(kiderülhetnem)	(kiderülhetned)	(kiderülhetnie)	(kiderülhetnünk)	(kiderülhetnetek)	(kiderülhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(kiderülhetve / kiderülhetvén)

Derived terms

• kiderülés

 

Further reading

• kiderül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN