hasonló
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]hasonol + -ó, an archaic verb meaning “to make similar” (compare current-day hasonít (“to assimilate”) with a similar sense, although limited to linguistics).
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]hasonló (comparative hasonlóbb, superlative leghasonlóbb)
Declension
[edit]Inflection of hasonló | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hasonló | hasonlók hasonlóak |
accusative | hasonlót | hasonlókat hasonlóakat |
dative | hasonlónak | hasonlóknak hasonlóaknak |
instrumental | hasonlóval | hasonlókkal hasonlóakkal |
causal-final | hasonlóért | hasonlókért hasonlóakért |
translative | hasonlóvá | hasonlókká hasonlóakká |
terminative | hasonlóig | hasonlókig hasonlóakig |
essive-formal | hasonlóként | hasonlókként hasonlóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | hasonlóban | hasonlókban hasonlóakban |
superessive | hasonlón | hasonlókon hasonlóakon |
adessive | hasonlónál | hasonlóknál hasonlóaknál |
illative | hasonlóba | hasonlókba hasonlóakba |
sublative | hasonlóra | hasonlókra hasonlóakra |
allative | hasonlóhoz | hasonlókhoz hasonlóakhoz |
elative | hasonlóból | hasonlókból hasonlóakból |
delative | hasonlóról | hasonlókról hasonlóakról |
ablative | hasonlótól | hasonlóktól hasonlóaktól |
non-attributive possessive - singular |
hasonlóé | hasonlóké hasonlóaké |
non-attributive possessive - plural |
hasonlóéi | hasonlókéi hasonlóakéi |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- hasonló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN