hipnotikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Late Latin hypnoticus, from Ancient Greek ὑπνωτικός (hupnōtikós, inclined to sleep, putting to sleep, sleepy), from ὕπνος (húpnos, sleep) [1] +‎ -ikus.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhipnotikuʃ]
  • Hyphenation: hip‧no‧ti‧kus

Adjective[edit]

hipnotikus (comparative hipnotikusabb, superlative leghipnotikusabb)

  1. hypnotic

Declension[edit]

Inflection of hipnotikus
singular plural
nominative hipnotikus hipnotikusak
accusative hipnotikusat
hipnotikust
hipnotikusakat
dative hipnotikusnak hipnotikusaknak
instrumental hipnotikussal hipnotikusakkal
causal-final hipnotikusért hipnotikusakért
translative hipnotikussá hipnotikusakká
terminative hipnotikusig hipnotikusakig
essive-formal hipnotikusként hipnotikusakként
essive-modal
inessive hipnotikusban hipnotikusakban
superessive hipnotikuson hipnotikusakon
adessive hipnotikusnál hipnotikusaknál
illative hipnotikusba hipnotikusakba
sublative hipnotikusra hipnotikusakra
allative hipnotikushoz hipnotikusakhoz
elative hipnotikusból hipnotikusakból
delative hipnotikusról hipnotikusakról
ablative hipnotikustól hipnotikusaktól

References[edit]