kuc-kuc

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

An onomatopoeia, a sound of coughing.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkut͡skut͡s]
  • Hyphenation: kuc-‧kuc

Interjection[edit]

kuc-kuc

  1. (childish) An adult's response to a young child's coughing.
  2. (humorous, informal) An adult's response to another adult's coughing.
    • 1902, Kálmán Mikszáth, A sipsirica:
      Druzsba úr elérzékenyült, jóságos szürke szemei fölött rezegni kezdtek a pillák, minden vér a fejébe tódult, valami megdicsőülésszerű édes érzés lankasztotta el, szólni is akart, de sajátságos görcsös köhögési roham jött rá, mire akaratlan kapkodással belefogódzott az abroszba és lerántotta az abrosszal együtt a tányért is, mely csörömpölve tört össze a kavicsokon.
      Kuc, kuc – nevetett Jahodovska. – No, maga szeles, összetörte a tányéromat!