oltar

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: oltár and oltář

Romanian[edit]

Etymology[edit]

From Old Church Slavonic олътарь (olŭtarĭ). Doublet of altar.

Noun[edit]

oltar n (plural oltare)

  1. (dated) altar

Declension[edit]


Serbo-Croatian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ǒltaːr/
  • Hyphenation: ol‧tar

Noun[edit]

òltār m (Cyrillic spelling о̀лта̄р)

  1. altar

Declension[edit]

Derived terms[edit]


Slovene[edit]

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

oltár m inan

  1. altar (flat-topped structure used for religious rites)

Inflection[edit]

Masculine inan., soft o-stem
nom. sing. oltár
gen. sing. oltárja
singular dual plural
nominative oltár oltárja oltárji
accusative oltár oltárja oltárje
genitive oltárja oltárjev oltárjev
dative oltárju oltárjema oltárjem
locative oltárju oltárjih oltárjih
instrumental oltárjem oltárjema oltárji