verbális
See also: verbalis
Hungarian
Etymology
From Latin verbalis.[1] With -ális ending.
Pronunciation
Adjective
verbális (comparative verbálisabb, superlative legverbálisabb)
Declension
| Inflection of verbális | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | verbális | verbálisak |
| accusative | verbálisat verbálist |
verbálisakat |
| dative | verbálisnak | verbálisaknak |
| instrumental | verbálissal | verbálisakkal |
| causal-final | verbálisért | verbálisakért |
| translative | verbálissá | verbálisakká |
| terminative | verbálisig | verbálisakig |
| essive-formal | verbálisként | verbálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | verbálisban | verbálisakban |
| superessive | verbálison | verbálisakon |
| adessive | verbálisnál | verbálisaknál |
| illative | verbálisba | verbálisakba |
| sublative | verbálisra | verbálisakra |
| allative | verbálishoz | verbálisakhoz |
| elative | verbálisból | verbálisakból |
| delative | verbálisról | verbálisakról |
| ablative | verbálistól | verbálisaktól |
| non-attributive possessive - singular |
verbálisé | verbálisaké |
| non-attributive possessive - plural |
verbáliséi | verbálisakéi |
Derived terms
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN