virágzó
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]virágzó
Adjective
[edit]virágzó (comparative virágzóbb, superlative legvirágzóbb)
- (of a plant) flowering, blooming
- flourishing, prosperous, thriving (characterized by success)
Declension
[edit]Inflection of virágzó | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | virágzó | virágzók virágzóak |
accusative | virágzót | virágzókat virágzóakat |
dative | virágzónak | virágzóknak virágzóaknak |
instrumental | virágzóval | virágzókkal virágzóakkal |
causal-final | virágzóért | virágzókért virágzóakért |
translative | virágzóvá | virágzókká virágzóakká |
terminative | virágzóig | virágzókig virágzóakig |
essive-formal | virágzóként | virágzókként virágzóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | virágzóban | virágzókban virágzóakban |
superessive | virágzón | virágzókon virágzóakon |
adessive | virágzónál | virágzóknál virágzóaknál |
illative | virágzóba | virágzókba virágzóakba |
sublative | virágzóra | virágzókra virágzóakra |
allative | virágzóhoz | virágzókhoz virágzóakhoz |
elative | virágzóból | virágzókból virágzóakból |
delative | virágzóról | virágzókról virágzóakról |
ablative | virágzótól | virágzóktól virágzóaktól |
non-attributive possessive - singular |
virágzóé | virágzóké virágzóaké |
non-attributive possessive - plural |
virágzóéi | virágzókéi virágzóakéi |
Further reading
[edit]- virágzó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN