öröm

Definition from Wiktionary, a free dictionary

Contents 1 Hungarian 1.1 Pronunciation 1.2 Noun 1.2.1 Declension 1.3 See also

[edit] Hungarian

[edit] Pronunciation

• IPA: /ˈørøm/
• Hyphenation: öröm

[edit] Noun

öröm (plural örömök)

1. joy, pleasure

[edit] Declension

Declension of öröm case/number singular plural nominative öröm örömök accusative örömet örömöket dative örömnek örömöknek instrumental örömmel örömökkel causal-final örömért örömökért translative örömmé örömökké terminative örömig örömökig essive-formal örömként örömökként essive-modal - - inessive örömben örömökben superessive örömön örömökön adessive örömnél örömöknél illative örömbe örömökbe sublative örömre örömökre allative örömhöz örömökhöz elative örömből örömökből delative örömről örömökről ablative örömtől örömöktől

Possessive of öröm person singular plural az én örömöm örömeim a te örömöd örömeid az ő/ön/önök a maga/maguk öröme örömei a mi örömünk örömeink a ti örömötök örömeitek az ő örömük örömeik

[edit] See also

• nincsen öröm üröm nélkül