üldöztetés

Hungarian[edit]

üldöz (“to chase, persecute”) +‎ -tet(ik) (passive-forming suffix) + -és (noun-forming suffix)

üldöztetés (usually uncountable, plural üldöztetések)

persecution (being persecuted; a program or campaign to subjugate or eliminate a specific group of people, often based on race, religion, sexuality, or social beliefs)

In general, üldözés is used as the second element of compounds.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	üldöztetés	üldöztetések
accusative	üldöztetést	üldöztetéseket
dative	üldöztetésnek	üldöztetéseknek
instrumental	üldöztetéssel	üldöztetésekkel
causal-final	üldöztetésért	üldöztetésekért
translative	üldöztetéssé	üldöztetésekké
terminative	üldöztetésig	üldöztetésekig
essive-formal	üldöztetésként	üldöztetésekként
essive-modal	—	—
inessive	üldöztetésben	üldöztetésekben
superessive	üldöztetésen	üldöztetéseken
adessive	üldöztetésnél	üldöztetéseknél
illative	üldöztetésbe	üldöztetésekbe
sublative	üldöztetésre	üldöztetésekre
allative	üldöztetéshez	üldöztetésekhez
elative	üldöztetésből	üldöztetésekből
delative	üldöztetésről	üldöztetésekről
ablative	üldöztetéstől	üldöztetésektől
non-attributive possessive - singular	üldöztetésé	üldöztetéseké
non-attributive possessive - plural	üldöztetéséi	üldöztetésekéi

Possessive forms of üldöztetés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	üldöztetésem	üldöztetéseim
2nd person sing.	üldöztetésed	üldöztetéseid
3rd person sing.	üldöztetése	üldöztetései
1st person plural	üldöztetésünk	üldöztetéseink
2nd person plural	üldöztetésetek	üldöztetéseitek
3rd person plural	üldöztetésük	üldöztetéseik