búzavirág

Hungarian

búzavirág

Etymology

búza (“wheat”) +‎ virág (“flower”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbuːzɒviraːɡ]
• Hyphenation: bú‧za‧vi‧rág

Noun

búzavirág

1. cornflower (Centaurea cyanus)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	búzavirág	búzavirágok
accusative	búzavirágot	búzavirágokat
dative	búzavirágnak	búzavirágoknak
instrumental	búzavirággal	búzavirágokkal
causal-final	búzavirágért	búzavirágokért
translative	búzavirággá	búzavirágokká
terminative	búzavirágig	búzavirágokig
essive-formal	búzavirágként	búzavirágokként
essive-modal	—	—
inessive	búzavirágban	búzavirágokban
superessive	búzavirágon	búzavirágokon
adessive	búzavirágnál	búzavirágoknál
illative	búzavirágba	búzavirágokba
sublative	búzavirágra	búzavirágokra
allative	búzavirághoz	búzavirágokhoz
elative	búzavirágból	búzavirágokból
delative	búzavirágról	búzavirágokról
ablative	búzavirágtól	búzavirágoktól
non-attributive possessive - singular	búzavirágé	búzavirágoké
non-attributive possessive - plural	búzavirágéi	búzavirágokéi

Possessive forms of búzavirág
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	búzavirágom	búzavirágaim
2nd person sing.	búzavirágod	búzavirágaid
3rd person sing.	búzavirága	búzavirágai
1st person plural	búzavirágunk	búzavirágaink
2nd person plural	búzavirágotok	búzavirágaitok
3rd person plural	búzaviráguk	búzavirágaik

Derived terms

Compound words

• búzavirágkék

 

Further reading

• búzavirág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• búzavirág in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)