csontritkulás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

csont +‎ ritkulás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡ʃontritkulaːʃ]
  • Hyphenation: csont‧rit‧ku‧lás

Noun

[edit]

csontritkulás (countable and uncountable, plural csontritkulások)

  1. osteoporosis

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative csontritkulás csontritkulások
accusative csontritkulást csontritkulásokat
dative csontritkulásnak csontritkulásoknak
instrumental csontritkulással csontritkulásokkal
causal-final csontritkulásért csontritkulásokért
translative csontritkulássá csontritkulásokká
terminative csontritkulásig csontritkulásokig
essive-formal csontritkulásként csontritkulásokként
essive-modal
inessive csontritkulásban csontritkulásokban
superessive csontritkuláson csontritkulásokon
adessive csontritkulásnál csontritkulásoknál
illative csontritkulásba csontritkulásokba
sublative csontritkulásra csontritkulásokra
allative csontritkuláshoz csontritkulásokhoz
elative csontritkulásból csontritkulásokból
delative csontritkulásról csontritkulásokról
ablative csontritkulástól csontritkulásoktól
non-attributive
possessive - singular
csontritkulásé csontritkulásoké
non-attributive
possessive - plural
csontritkuláséi csontritkulásokéi
Possessive forms of csontritkulás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csontritkulásom csontritkulásaim
2nd person sing. csontritkulásod csontritkulásaid
3rd person sing. csontritkulása csontritkulásai
1st person plural csontritkulásunk csontritkulásaink
2nd person plural csontritkulásotok csontritkulásaitok
3rd person plural csontritkulásuk csontritkulásaik

Further reading

[edit]
  • csontritkulás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).