egzotikus

Hungarian

Borrowed from Latin exoticus, from Ancient Greek ἐξωτικός (exōtikós, “foreign”, literally “from the outside”), from ἐξω- (exō-, “outside”), from ἐξ (ex, “out of”).^[1] With -ikus ending.

egzotikus (comparative egzotikusabb, superlative legegzotikusabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	egzotikus	egzotikusak
accusative	egzotikusat	egzotikusakat
dative	egzotikusnak	egzotikusaknak
instrumental	egzotikussal	egzotikusakkal
causal-final	egzotikusért	egzotikusakért
translative	egzotikussá	egzotikusakká
terminative	egzotikusig	egzotikusakig
essive-formal	egzotikusként	egzotikusakként
essive-modal	—	—
inessive	egzotikusban	egzotikusakban
superessive	egzotikuson	egzotikusakon
adessive	egzotikusnál	egzotikusaknál
illative	egzotikusba	egzotikusakba
sublative	egzotikusra	egzotikusakra
allative	egzotikushoz	egzotikusakhoz
elative	egzotikusból	egzotikusakból
delative	egzotikusról	egzotikusakról
ablative	egzotikustól	egzotikusaktól
non-attributive possessive - singular	egzotikusé	egzotikusaké
non-attributive possessive - plural	egzotikuséi	egzotikusakéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

egzotikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
egzotikus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).