elégtétel

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

elég +‎ tétel

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɛleːɡteːtɛl/
  • Hyphenation: elég‧té‧tel

Noun[edit]

elégtétel (plural elégtételek)

  1. satisfaction, amends (vindication for a wrong suffered)

Declension[edit]