fülű

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: fulu, fúlù, and fúlǔ

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fül (ear) +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfylyː]
  • Hyphenation: fü‧lű
  • Rhymes: -lyː

Adjective[edit]

fülű (not comparable)

  1. -eared, with a …… ear or ears (having a specific kind of ear[s])

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative fülű fülűek
accusative fülűt fülűeket
dative fülűnek fülűeknek
instrumental fülűvel fülűekkel
causal-final fülűért fülűekért
translative fülűvé fülűekké
terminative fülűig fülűekig
essive-formal fülűként fülűekként
essive-modal
inessive fülűben fülűekben
superessive fülűn fülűeken
adessive fülűnél fülűeknél
illative fülűbe fülűekbe
sublative fülűre fülűekre
allative fülűhöz fülűekhez
elative fülűből fülűekből
delative fülűről fülűekről
ablative fülűtől fülűektől
non-attributive
possessive - singular
fülűé fülűeké
non-attributive
possessive - plural
fülűéi fülűekéi

Coordinate terms[edit]