fatalizmus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Fatalismus, from French fatalisme. With -izmus ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɒtɒlizmuʃ]
• Hyphenation: fa‧ta‧liz‧mus
• Rhymes: -uʃ

Noun

fatalizmus (usually uncountable, plural fatalizmusok)

1. (metaphysics, philosophy) fatalism (the doctrine that all events are subject to fate or inevitable necessity, or determined in advance in such a way that human beings cannot alter them)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	fatalizmus	fatalizmusok
accusative	fatalizmust	fatalizmusokat
dative	fatalizmusnak	fatalizmusoknak
instrumental	fatalizmussal	fatalizmusokkal
causal-final	fatalizmusért	fatalizmusokért
translative	fatalizmussá	fatalizmusokká
terminative	fatalizmusig	fatalizmusokig
essive-formal	fatalizmusként	fatalizmusokként
essive-modal	—	—
inessive	fatalizmusban	fatalizmusokban
superessive	fatalizmuson	fatalizmusokon
adessive	fatalizmusnál	fatalizmusoknál
illative	fatalizmusba	fatalizmusokba
sublative	fatalizmusra	fatalizmusokra
allative	fatalizmushoz	fatalizmusokhoz
elative	fatalizmusból	fatalizmusokból
delative	fatalizmusról	fatalizmusokról
ablative	fatalizmustól	fatalizmusoktól
non-attributive possessive - singular	fatalizmusé	fatalizmusoké
non-attributive possessive - plural	fatalizmuséi	fatalizmusokéi

Possessive forms of fatalizmus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fatalizmusom	fatalizmusaim
2nd person sing.	fatalizmusod	fatalizmusaid
3rd person sing.	fatalizmusa	fatalizmusai
1st person plural	fatalizmusunk	fatalizmusaink
2nd person plural	fatalizmusotok	fatalizmusaitok
3rd person plural	fatalizmusuk	fatalizmusaik

Further reading

• fatalizmus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN