gondatlan

Hungarian

Etymology

From gond (“care”) +‎ -atlan (“-less, without”, adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡondɒtlɒn]
• Hyphenation: gon‧dat‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

gondatlan (comparative gondatlanabb, superlative leggondatlanabb)

1. careless (not giving sufficient attention or thought, especially concerning the avoidance of harm or mistakes)

   Synonyms: hanyag, felületes

Usage notes

• Not to be confused with gondtalan (“carefree”).

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gondatlan	gondatlanok
accusative	gondatlant	gondatlanokat
dative	gondatlannak	gondatlanoknak
instrumental	gondatlannal	gondatlanokkal
causal-final	gondatlanért	gondatlanokért
translative	gondatlanná	gondatlanokká
terminative	gondatlanig	gondatlanokig
essive-formal	gondatlanként	gondatlanokként
essive-modal	gondatlanul	—
inessive	gondatlanban	gondatlanokban
superessive	gondatlanon	gondatlanokon
adessive	gondatlannál	gondatlanoknál
illative	gondatlanba	gondatlanokba
sublative	gondatlanra	gondatlanokra
allative	gondatlanhoz	gondatlanokhoz
elative	gondatlanból	gondatlanokból
delative	gondatlanról	gondatlanokról
ablative	gondatlantól	gondatlanoktól
non-attributive possessive - singular	gondatlané	gondatlanoké
non-attributive possessive - plural	gondatlanéi	gondatlanokéi

Derived terms

• gondatlanság
• gondatlanul

Further reading

• gondatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN