hiányos

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From the adverb híján (lacking, wanting) +‎ -os (adjective-forming suffix).[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhijaːɲoʃ]
  • Hyphenation: hi‧á‧nyos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

[edit]

hiányos (comparative hiányosabb, superlative leghiányosabb)

  1. deficient, incomplete, defective

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hiányos hiányosak
accusative hiányosat hiányosakat
dative hiányosnak hiányosaknak
instrumental hiányossal hiányosakkal
causal-final hiányosért hiányosakért
translative hiányossá hiányosakká
terminative hiányosig hiányosakig
essive-formal hiányosként hiányosakként
essive-modal
inessive hiányosban hiányosakban
superessive hiányoson hiányosakon
adessive hiányosnál hiányosaknál
illative hiányosba hiányosakba
sublative hiányosra hiányosakra
allative hiányoshoz hiányosakhoz
elative hiányosból hiányosakból
delative hiányosról hiányosakról
ablative hiányostól hiányosaktól
non-attributive
possessive - singular
hiányosé hiányosaké
non-attributive
possessive - plural
hiányoséi hiányosakéi

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ hiányos in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ hiányos in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

[edit]
  • hiányos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN