kedélyes

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kedély +‎ -es (adjective-forming suffix)[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɛdeːjɛʃ]
  • Hyphenation: ke‧dé‧lyes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

kedélyes (comparative kedélyesebb, superlative legkedélyesebb)

  1. jovial, merry, convivial
    Synonyms: derűs, közvetlen, oldott, jókedvű, nyájas, vidám, szívélyes, könnyed, joviális
    Antonyms: kedélytelen, mogorva, morózus, barátságtalan

Declension

[edit]
Inflection of kedélyes
singular plural
nominative kedélyes kedélyesek
accusative kedélyeset
kedélyest
kedélyeseket
dative kedélyesnek kedélyeseknek
instrumental kedélyessel kedélyesekkel
causal-final kedélyesért kedélyesekért
translative kedélyessé kedélyesekké
terminative kedélyesig kedélyesekig
essive-formal kedélyesként kedélyesekként
essive-modal
inessive kedélyesben kedélyesekben
superessive kedélyesen kedélyeseken
adessive kedélyesnél kedélyeseknél
illative kedélyesbe kedélyesekbe
sublative kedélyesre kedélyesekre
allative kedélyeshez kedélyesekhez
elative kedélyesből kedélyesekből
delative kedélyesről kedélyesekről
ablative kedélyestől kedélyesektől
non-attributive
possessive - singular
kedélyesé kedélyeseké
non-attributive
possessive - plural
kedélyeséi kedélyesekéi

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]