kislány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kis +‎ lány

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkiʃlaːɲ]
  • Hyphenation: kis‧lány

Noun[edit]

kislány (plural kislányok)

  1. little girl

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kislány kislányok
accusative kislányt kislányokat
dative kislánynak kislányoknak
instrumental kislánnyal kislányokkal
causal-final kislányért kislányokért
translative kislánnyá kislányokká
terminative kislányig kislányokig
essive-formal kislányként kislányokként
essive-modal
inessive kislányban kislányokban
superessive kislányon kislányokon
adessive kislánynál kislányoknál
illative kislányba kislányokba
sublative kislányra kislányokra
allative kislányhoz kislányokhoz
elative kislányból kislányokból
delative kislányról kislányokról
ablative kislánytól kislányoktól
non-attributive
possessive - singular
kislányé kislányoké
non-attributive
possessive - plural
kislányéi kislányokéi
Possessive forms of kislány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kislányom kislányaim
2nd person sing. kislányod kislányaid
3rd person sing. kislánya kislányai
1st person plural kislányunk kislányaink
2nd person plural kislányotok kislányaitok
3rd person plural kislányuk kislányaik

Further reading[edit]

  • kislány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN