képzelet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

képzel (to imagine) +‎ -et

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːbzɛlɛt]
  • Hyphenation: kép‧ze‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun[edit]

képzelet (plural képzeletek)

  1. imagination (image-making power of the mind)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képzelet képzeletek
accusative képzeletet képzeleteket
dative képzeletnek képzeleteknek
instrumental képzelettel képzeletekkel
causal-final képzeletért képzeletekért
translative képzeletté képzeletekké
terminative képzeletig képzeletekig
essive-formal képzeletként képzeletekként
essive-modal
inessive képzeletben képzeletekben
superessive képzeleten képzeleteken
adessive képzeletnél képzeleteknél
illative képzeletbe képzeletekbe
sublative képzeletre képzeletekre
allative képzelethez képzeletekhez
elative képzeletből képzeletekből
delative képzeletről képzeletekről
ablative képzelettől képzeletektől
non-attributive
possessive - singular
képzeleté képzeleteké
non-attributive
possessive - plural
képzeletéi képzeletekéi
Possessive forms of képzelet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. képzeletem képzeleteim
2nd person sing. képzeleted képzeleteid
3rd person sing. képzelete képzeletei
1st person plural képzeletünk képzeleteink
2nd person plural képzeletetek képzeleteitek
3rd person plural képzeletük képzeleteik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]