madarász

Hungarian

Etymology

From madár (“bird”) +‎ -ász.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒdɒraːs]
• Hyphenation: ma‧da‧rász
• Rhymes: -aːs

Noun

madarász (plural madarászok)

1. fowler

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	madarász	madarászok
accusative	madarászt	madarászokat
dative	madarásznak	madarászoknak
instrumental	madarásszal	madarászokkal
causal-final	madarászért	madarászokért
translative	madarásszá	madarászokká
terminative	madarászig	madarászokig
essive-formal	madarászként	madarászokként
essive-modal	—	—
inessive	madarászban	madarászokban
superessive	madarászon	madarászokon
adessive	madarásznál	madarászoknál
illative	madarászba	madarászokba
sublative	madarászra	madarászokra
allative	madarászhoz	madarászokhoz
elative	madarászból	madarászokból
delative	madarászról	madarászokról
ablative	madarásztól	madarászoktól
non-attributive possessive - singular	madarászé	madarászoké
non-attributive possessive - plural	madarászéi	madarászokéi

Possessive forms of madarász
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	madarászom	madarászaim
2nd person sing.	madarászod	madarászaid
3rd person sing.	madarásza	madarászai
1st person plural	madarászunk	madarászaink
2nd person plural	madarászotok	madarászaitok
3rd person plural	madarászuk	madarászaik

See also

• Appendix:Hungarian words ending in -ász -ész

Further reading

• (fowler): madarász in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (alternative form of the verb madarászik): madarász in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN