mokkacukor

Hungarian

mokkacukor

Etymology

mokka (“mocha”) +‎ cukor (“sugar”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmokːɒt͡sukor]
• Hyphenation: mok‧ka‧cu‧kor
• Rhymes: -or

Noun

mokkacukor (plural mokkacukrok)

1. sugar cube (sugar shaped into a small cube, often used for coffee or tea)

   Synonym: kockacukor

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	mokkacukor	mokkacukrok
accusative	mokkacukrot	mokkacukrokat
dative	mokkacukornak	mokkacukroknak
instrumental	mokkacukorral	mokkacukrokkal
causal-final	mokkacukorért	mokkacukrokért
translative	mokkacukorrá	mokkacukrokká
terminative	mokkacukorig	mokkacukrokig
essive-formal	mokkacukorként	mokkacukrokként
essive-modal	—	—
inessive	mokkacukorban	mokkacukrokban
superessive	mokkacukron	mokkacukrokon
adessive	mokkacukornál	mokkacukroknál
illative	mokkacukorba	mokkacukrokba
sublative	mokkacukorra	mokkacukrokra
allative	mokkacukorhoz	mokkacukrokhoz
elative	mokkacukorból	mokkacukrokból
delative	mokkacukorról	mokkacukrokról
ablative	mokkacukortól	mokkacukroktól
non-attributive possessive - singular	mokkacukoré	mokkacukroké
non-attributive possessive - plural	mokkacukoréi	mokkacukrokéi

Possessive forms of mokkacukor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	mokkacukrom	mokkacukraim
2nd person sing.	mokkacukrod	mokkacukraid
3rd person sing.	mokkacukra	mokkacukrai
1st person plural	mokkacukrunk	mokkacukraink
2nd person plural	mokkacukrotok	mokkacukraitok
3rd person plural	mokkacukruk	mokkacukraik