monogámia

See also: monogamia and monogàmia

Hungarian

Etymology

From Late Latin monogamia, from Ancient Greek μονογαμία (monogamía).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmonoɡaːmijɒ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: mo‧no‧gá‧mia
• Rhymes: -jɒ

Noun

monogámia

1. monogamy

   Synonym: (monogyny, having one wife) egynejűség

   Antonyms: poligámia, többnejűség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	monogámia	monogámiák
accusative	monogámiát	monogámiákat
dative	monogámiának	monogámiáknak
instrumental	monogámiával	monogámiákkal
causal-final	monogámiáért	monogámiákért
translative	monogámiává	monogámiákká
terminative	monogámiáig	monogámiákig
essive-formal	monogámiaként	monogámiákként
essive-modal	—	—
inessive	monogámiában	monogámiákban
superessive	monogámián	monogámiákon
adessive	monogámiánál	monogámiáknál
illative	monogámiába	monogámiákba
sublative	monogámiára	monogámiákra
allative	monogámiához	monogámiákhoz
elative	monogámiából	monogámiákból
delative	monogámiáról	monogámiákról
ablative	monogámiától	monogámiáktól
non-attributive possessive - singular	monogámiáé	monogámiáké
non-attributive possessive - plural	monogámiáéi	monogámiákéi

Possessive forms of monogámia
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	monogámiám	monogámiáim
2nd person sing.	monogámiád	monogámiáid
3rd person sing.	monogámiája	monogámiái
1st person plural	monogámiánk	monogámiáink
2nd person plural	monogámiátok	monogámiáitok
3rd person plural	monogámiájuk	monogámiáik

Related terms

• monogám