névszó

Hungarian

Etymology

név (“name”) +‎ szó (“word”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈneːfsoː]
• Hyphenation: név‧szó
• Rhymes: -soː

Noun

névszó (plural névszók or névszavak)

1. (linguistics) nominal (a part of speech that includes nouns, adjectives, numerals, and pronouns)

Usage notes

The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	névszó	névszók
accusative	névszót	névszókat
dative	névszónak	névszóknak
instrumental	névszóval	névszókkal
causal-final	névszóért	névszókért
translative	névszóvá	névszókká
terminative	névszóig	névszókig
essive-formal	névszóként	névszókként
essive-modal	—	—
inessive	névszóban	névszókban
superessive	névszón	névszókon
adessive	névszónál	névszóknál
illative	névszóba	névszókba
sublative	névszóra	névszókra
allative	névszóhoz	névszókhoz
elative	névszóból	névszókból
delative	névszóról	névszókról
ablative	névszótól	névszóktól
non-attributive possessive - singular	névszóé	névszóké
non-attributive possessive - plural	névszóéi	névszókéi

Possessive forms of névszó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	névszóm	névszóim
2nd person sing.	névszód	névszóid
3rd person sing.	névszója	névszói
1st person plural	névszónk	névszóink
2nd person plural	névszótok	névszóitok
3rd person plural	névszójuk	névszóik

Derived terms

Compound words

• igenévszó

 

Further reading

• névszó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN