nyilvánul

Hungarian

Etymology

nyilván +‎ -ul (verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲilvaːnul]
• Hyphenation: nyil‧vá‧nul
• Rhymes: -ul

Verb

nyilvánul

1. (intransitive, rare without a verbal prefix) to manifest, to become evident

Conjugation

conjugation of nyilvánul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánulok	nyilvánulsz	nyilvánul	nyilvánulunk	nyilvánultok	nyilvánulnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	nyilvánultam	nyilvánultál	nyilvánult	nyilvánultunk	nyilvánultatok	nyilvánultak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. nyilvánulni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	nyilvánulék	nyilvánulál	nyilvánula	nyilvánulánk	nyilvánulátok	nyilvánulának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. nyilvánul vala, nyilvánult vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	nyilvánulandok	nyilvánulandasz	nyilvánuland	nyilvánulandunk	nyilvánulandotok	nyilvánulandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánulnék	nyilvánulnál	nyilvánulna	nyilvánulnánk	nyilvánulnátok	nyilvánulnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. nyilvánult volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánuljak	nyilvánulj or nyilvánuljál	nyilvánuljon	nyilvánuljunk	nyilvánuljatok	nyilvánuljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyilvánult légyen
Infinitive	nyilvánulni		nyilvánulnom	nyilvánulnod	nyilvánulnia	nyilvánulnunk	nyilvánulnotok	nyilvánulniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	nyilvánulás		nyilvánuló	nyilvánult	―	nyilvánulva (nyilvánulván)

potential conjugation of nyilvánul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánulhatok	nyilvánulhatsz	nyilvánulhat	nyilvánulhatunk	nyilvánulhattok	nyilvánulhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	nyilvánulhattam	nyilvánulhattál	nyilvánulhatott	nyilvánulhattunk	nyilvánulhattatok	nyilvánulhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	nyilvánulhaték	nyilvánulhatál	nyilvánulhata	nyilvánulhatánk	nyilvánulhatátok	nyilvánulhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. nyilvánulhat vala, nyilvánulhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	nyilvánulhatandok or nyilvánulandhatok	nyilvánulhatandasz or nyilvánulandhatsz	nyilvánulhatand or nyilvánulandhat	nyilvánulhatandunk or nyilvánulandhatunk	nyilvánulhatandotok or nyilvánulandhattok	nyilvánulhatandanak or nyilvánulandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánulhatnék	nyilvánulhatnál	nyilvánulhatna	nyilvánulhatnánk	nyilvánulhatnátok	nyilvánulhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. nyilvánulhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	nyilvánulhassak	nyilvánulhass or nyilvánulhassál	nyilvánulhasson	nyilvánulhassunk	nyilvánulhassatok	nyilvánulhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. nyilvánulhatott légyen
Inf.	(nyilvánulhatni)		(nyilvánulhatnom)	(nyilvánulhatnod)	(nyilvánulhatnia)	(nyilvánulhatnunk)	(nyilvánulhatnotok)	(nyilvánulhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(nyilvánulhatva / nyilvánulhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• megnyilvánul

Related terms

• nyilvánít

 

Further reading

• nyilvánul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN