odaliszk

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German Odaliske, from French odalisque, from Ottoman Turkish اوطه‌لق (odalık, chambermaid), from اوطه (oda, room).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈodɒlisk]
  • Hyphenation: oda‧liszk
  • Rhymes: -isk

Noun

[edit]

odaliszk (plural odaliszkok)

  1. odalisque

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative odaliszk odaliszkok
accusative odaliszkot odaliszkokat
dative odaliszknak odaliszkoknak
instrumental odaliszkkal odaliszkokkal
causal-final odaliszkért odaliszkokért
translative odaliszkká odaliszkokká
terminative odaliszkig odaliszkokig
essive-formal odaliszkként odaliszkokként
essive-modal
inessive odaliszkban odaliszkokban
superessive odaliszkon odaliszkokon
adessive odaliszknál odaliszkoknál
illative odaliszkba odaliszkokba
sublative odaliszkra odaliszkokra
allative odaliszkhoz odaliszkokhoz
elative odaliszkból odaliszkokból
delative odaliszkról odaliszkokról
ablative odaliszktól odaliszkoktól
non-attributive
possessive - singular
odaliszké odaliszkoké
non-attributive
possessive - plural
odaliszkéi odaliszkokéi
Possessive forms of odaliszk
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. odaliszkom odaliszkjaim
2nd person sing. odaliszkod odaliszkjaid
3rd person sing. odaliszkja odaliszkjai
1st person plural odaliszkunk odaliszkjaink
2nd person plural odaliszkotok odaliszkjaitok
3rd person plural odaliszkjuk odaliszkjaik

Further reading

[edit]
  • odaliszk in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN