orgonajátékos

Hungarian

Etymology

orgona (“organ”) +‎ játékos (“player”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈorɡonɒjaːteːkoʃ]
• Hyphenation: or‧go‧na‧já‧té‧kos
• Rhymes: -oʃ

Noun

orgonajátékos (plural orgonajátékosok)

1. organist (musician who plays the organ)

   Synonyms: orgonista, orgonaművész

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	orgonajátékos	orgonajátékosok
accusative	orgonajátékost	orgonajátékosokat
dative	orgonajátékosnak	orgonajátékosoknak
instrumental	orgonajátékossal	orgonajátékosokkal
causal-final	orgonajátékosért	orgonajátékosokért
translative	orgonajátékossá	orgonajátékosokká
terminative	orgonajátékosig	orgonajátékosokig
essive-formal	orgonajátékosként	orgonajátékosokként
essive-modal	—	—
inessive	orgonajátékosban	orgonajátékosokban
superessive	orgonajátékoson	orgonajátékosokon
adessive	orgonajátékosnál	orgonajátékosoknál
illative	orgonajátékosba	orgonajátékosokba
sublative	orgonajátékosra	orgonajátékosokra
allative	orgonajátékoshoz	orgonajátékosokhoz
elative	orgonajátékosból	orgonajátékosokból
delative	orgonajátékosról	orgonajátékosokról
ablative	orgonajátékostól	orgonajátékosoktól
non-attributive possessive - singular	orgonajátékosé	orgonajátékosoké
non-attributive possessive - plural	orgonajátékoséi	orgonajátékosokéi

Possessive forms of orgonajátékos
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	orgonajátékosom	orgonajátékosaim
2nd person sing.	orgonajátékosod	orgonajátékosaid
3rd person sing.	orgonajátékosa	orgonajátékosai
1st person plural	orgonajátékosunk	orgonajátékosaink
2nd person plural	orgonajátékosotok	orgonajátékosaitok
3rd person plural	orgonajátékosuk	orgonajátékosaik

Further reading

• orgonajátékos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN