pozitív
Jump to navigation
Jump to search
See also: pozitiv
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From German positiv, from Late Latin positivus.[1] With -ív ending.
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
pozitív (comparative pozitívabb, superlative legpozitívabb)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pozitív | pozitívak |
| accusative | pozitívat | pozitívakat |
| dative | pozitívnak | pozitívaknak |
| instrumental | pozitívval | pozitívakkal |
| causal-final | pozitívért | pozitívakért |
| translative | pozitívvá | pozitívakká |
| terminative | pozitívig | pozitívakig |
| essive-formal | pozitívként | pozitívakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pozitívban | pozitívakban |
| superessive | pozitívon | pozitívakon |
| adessive | pozitívnál | pozitívaknál |
| illative | pozitívba | pozitívakba |
| sublative | pozitívra | pozitívakra |
| allative | pozitívhoz | pozitívakhoz |
| elative | pozitívból | pozitívakból |
| delative | pozitívról | pozitívakról |
| ablative | pozitívtól | pozitívaktól |
| non-attributive possessive - singular |
pozitívé | pozitívaké |
| non-attributive possessive - plural |
pozitívéi | pozitívakéi |
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pozitív | pozitívok |
| accusative | pozitívot | pozitívokat |
| dative | pozitívnak | pozitívoknak |
| instrumental | pozitívval | pozitívokkal |
| causal-final | pozitívért | pozitívokért |
| translative | pozitívvá | pozitívokká |
| terminative | pozitívig | pozitívokig |
| essive-formal | pozitívként | pozitívokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pozitívban | pozitívokban |
| superessive | pozitívon | pozitívokon |
| adessive | pozitívnál | pozitívoknál |
| illative | pozitívba | pozitívokba |
| sublative | pozitívra | pozitívokra |
| allative | pozitívhoz | pozitívokhoz |
| elative | pozitívból | pozitívokból |
| delative | pozitívról | pozitívokról |
| ablative | pozitívtól | pozitívoktól |
| non-attributive possessive - singular |
pozitívé | pozitívoké |
| non-attributive possessive - plural |
pozitívéi | pozitívokéi |
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pozitív | pozitívek |
| accusative | pozitívet | pozitíveket |
| dative | pozitívnek | pozitíveknek |
| instrumental | pozitívvel | pozitívekkel |
| causal-final | pozitívért | pozitívekért |
| translative | pozitívvé | pozitívekké |
| terminative | pozitívig | pozitívekig |
| essive-formal | pozitívként | pozitívekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pozitívben | pozitívekben |
| superessive | pozitíven | pozitíveken |
| adessive | pozitívnél | pozitíveknél |
| illative | pozitívbe | pozitívekbe |
| sublative | pozitívre | pozitívekre |
| allative | pozitívhez | pozitívekhez |
| elative | pozitívből | pozitívekből |
| delative | pozitívről | pozitívekről |
| ablative | pozitívtől | pozitívektől |
| non-attributive possessive - singular |
pozitívé | pozitíveké |
| non-attributive possessive - plural |
pozitívéi | pozitívekéi |
Derived terms[edit]
References[edit]
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading[edit]
- pozitív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN