sáska

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: šaška

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Of unknown origin.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃaːʃkɒ]
  • Hyphenation: sás‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun[edit]

sáska (plural sáskák)

  1. locust

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative sáska sáskák
accusative sáskát sáskákat
dative sáskának sáskáknak
instrumental sáskával sáskákkal
causal-final sáskáért sáskákért
translative sáskává sáskákká
terminative sáskáig sáskákig
essive-formal sáskaként sáskákként
essive-modal
inessive sáskában sáskákban
superessive sáskán sáskákon
adessive sáskánál sáskáknál
illative sáskába sáskákba
sublative sáskára sáskákra
allative sáskához sáskákhoz
elative sáskából sáskákból
delative sáskáról sáskákról
ablative sáskától sáskáktól
non-attributive
possessive - singular
sáskáé sáskáké
non-attributive
possessive - plural
sáskáéi sáskákéi
Possessive forms of sáska
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sáskám sáskáim
2nd person sing. sáskád sáskáid
3rd person sing. sáskája sáskái
1st person plural sáskánk sáskáink
2nd person plural sáskátok sáskáitok
3rd person plural sáskájuk sáskáik

References[edit]

  1. ^ sáska in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]

  • sáska in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN